A fazekas és alkotása, a cserépedény képe Isten Lelkének munkájára utal. 1. Isten Lelke hitet ébreszt: felismerem alkotómat, teremtő és megváltó Istenemet, akin kívül nincs más (18 és 21), aki elrejtőzködő Istenből hozzám lehajló Istenné lett (15), akinek Igéje igaz (19); - miközben rádöbbenek a saját cserépedény voltomra (2Korinthus 4,7). Ő formált, számon tart, megtart; ha leesnék és összetörnék, egyedül Ő képes újból összerakni - ezt mutatta meg Jézus Krisztusban. Áldott bizonyosság, hogy az Ő tulajdona vagyok (Heidelbergi Káté 1). Ez a hit annak felismerése, hogy Isten döntött felőlem, az üdvösséget illetően. Rám nem vonatkozik a „jaj”! 2. Isten Lelke békeséget ad: Alkotómat nemcsak úgy tisztelem, mint aki üdvösségem felől döntött, hanem elfogadom rólam való gondolatát, ebben a világban is. Nem perlekedek vele, hogy miért ilyennek, miért ekkor formált, és miért ide helyezett. Ismerjük: nekem miért csak ennyit adott, lehetőségekben, tehetségben, anyagiakban, „szépségben”, másokhoz képest? (Talentumok példázata)* Ez a békesség: nem perlekedek az alkotómmal, felismerem kereteimet, azon belül örömmel mozgok.** Nem arról van szó, hogy fogadd el magad, hanem fogadd el Isten rólad való gondolatát, és békességed lesz. 3 Isten Lelke felelős szolgává tesz, de erről majd holnap.

*  Ennek az üzenetnek újszövetségi vetülete a talentumok példázata: aki egy talentumot kapott, az is boldog, nem ássa el, hanem sáfárkodik vele.

**  Ez a békesség azt jelenti, hogy nincs bennem irigység, mert tudom, hogy Isten használhatónak formált, azt pedig Ő tudja, hogy miért itt, és ilyen módon.