Gyönyörű Ige, kívülről tudjuk, vegyük komolyan és örüljünk annak, hogy az Úr tulajdonai vagyunk, akiket név szerint ismer, számon tart, és MEGVÁLT. Ez a bizonyosság képes egyedül elvenni a félelmeket (1-2). Mit jelent ez a megváltás? Izráel népe evilági megoldásokat várt, itteni szabadulást, győzelmet, ügyüket diadalra vezető Messiást. Ez egyrészt becsülendő az ószövetségi üzenetben, ez a „leföldeltség”, mert hús-vér emberként élve ebben a világban, bizony kézzel fogható megoldások kellenek; nem elég valami alig megfogható jövő. Az igazi szabadulás azonban mégis e világon túli, és minden itteni megoldásnál több. Krisztusban ennek a többnek az ideje jött el. Őbenne azonban az örök élet üdvössége áthatja a földi életet: itteni megoldásokat is kínál az örök megoldás. *

Cselekedetek 24,1-9

263. dicséret

*  Olvassuk tovább az Igét, amely elmélyíti az üzenetet, ezért tegyük fel a kérdést: mi az ára ennek a megváltásnak? Isten kárpótlásul ad népéért másokat (3), mert annyira drágák vagyunk neki. Nem vagyunk különbek másoknál, és mégis másokat ad oda érettünk! Egyszerre megható, megtérésre hívó, ugyanakkor döbbenetes és félelmetes ez a kijelentés, amely kérdések özönét támasztja bennünk: miattunk mások szenvednek, vesznek el, hogy mi élhessünk? (Gondoljunk csak bele, egyszerű, hétköznapi szinten, hányan szenvednek, senyvednek, halnak meg azért, hogy mi élhessünk, és jobban élhessünk: az életnek ára van!) Urunk, köszönjük, hogy Te Egyszülött Fiadban ezt a felfoghatatlan helyettes elégtételt nemcsak értelmezted, bemutattad nekünk, hanem egyszer és mindenkorra lerendezted, és megszüntetted érettünk; amikor Önmagadat adtad oda, hogy mi élhessünk. Ez kötelez, mert ettől kezdve csak mi szenvedhetünk másokért, mi adhatjuk oda az életünket másoknak, miközben Isten Lelke mindig arra indít bennünket, hogy miattunk ne szenvedjen senki.