Ézsaiásnak egy nehéz történeti helyzetben kellett hirdetnie az Úr rosszra rámutató, de megoldást kínáló üzenetét, (9-13).* Sok szív bezárult az Ige előtt (10). Sok nyomorúság és halál járt a hitetlenség nyomában (11-12). Isten nyithatja meg a szíveket, ahogy Ő is keményítheti meg a szívet. Hála, hogy a tiédet megnyitotta. De, ne hidd, hogy csak az általad megszokott tanbeli és szertartási keretek között mutatkozhat meg az Istennek kedves hit. Fontosak, nélkülözhetetlenek a hagyományos keretek. Isten azonban sokféleképpen munkálhatja kiválasztó irgalmának jeleit. A te nyomorúságod, hogy hited már régóta egy aszott szilvához hasonlít: édes, de élettelen, és „meghajt”. Merjük meglátni a másikban is a kiválasztottat és az elhívottat, még akkor is, ha testi szemekkel megítélve keménynek tűnik a másik szíve; a gyökér azonban él, és még hajthat (13). 

* Akit az Úr üdvösséggel ölelt át, az meglátja (megtapasztalja) az Istent (6,1-3), ezért látja önmaga minden tisztátalanságát (6,4-5), de kap bűnbocsánatot, megtisztulást, és küldetést (6,6-9): van, aki kiemelten, mint Ézsaiás; van, aki a maga helyén, mint sokan közülünk.