Mindjárt aktualizálom az Igét! - Mit teszünk, ha rossz hírt kapunk azokról, akik nekünk fontosak? (1-3) Vannak-e számunkra fontos emberek és fontos ügyek? Ez a kérdés egy önző korban bizony felmerül, ahol mindenki csak a maga pecsenyéjét sütögeti, még a családját, a hitét is beáldozza saját „élvezeteiért”. - Tudunk-e napokon át gyászolni, sírni, böjtölni, imádkozni, bűnvallást tenni elismerve ezzel Isten hatalmát, és a mi abszolút függőségünket? (4-7) - Merünk-e az Úr ígéreteiben bízva, konkrét segítséget kérni a menny Istenétől; Isten irgalmából fakadó sikert, áldást? (8-11) - Merünk-e cselekedni a ránk bízottak ügyében, akár otthagyva a biztos egzisztenciát, mint Nehémiás a pohárnokságot? Nem küldetéses makacsságra van szükség, hanem élő hitből, mások iránti szeretetből fakadó alázatos cselekvésre. Nehémiás ezeket cselekedte Krisztus előtt 444-ben.

1Korinthus 9,24-27

455. dicséret