Abnérnak sok áldott tulajdonsága volt. Ő az, aki figyelmezteti népét a testvérháború befejezésére (2,26). Ez azonban kevés. Nem elég bizonyos területeken szimpatikusnak lenni, újjá kell születni. Abnér egy domináns ember, aki hatalmat kívánt, a háttérből irányított, betört mások magánéletébe (7-8), és még ő az, aki emiatt haragra lobbant, amikor ezt szóvá tették neki. Haragja pedig félelmetes és pusztító volt. A király (Isbóset, Saul fia) is félt tőle (11). Abnért emberi indulatok vezérelték.  Ezért állt Dávid mellé. Döntése érdekből és nem Isten iránti engedelmességből született, noha az Isten nevére hivatkozva cselekedett. Bizony nem elég emlegetni az Úr nevét, hanem az Ő akaratát valóban és egyre világosabban fel kell ismerni, és engedelmesen cselekedni kell azt. 

Lukács 1,39-56

146. zsoltár