Hallható az Isten! Nem látható testi szemekkel (János 1,18), ezt el sem viselhetnénk (Ézsaiás 6,5), de kijelentésében kitapintható keze nyoma, megtapasztalható jelenléte; Jézus Krisztusban, és a róla szóló bizonyságtételben, az írott és hirdetett Igében pedig megragadható üzenete, akarata és bátorítása. Hallható az Isten, ezért a hit hallásból van (Róma 10,17), és nem látásból (János 20,29)! János „látomásai” azt jelzik, hogy meghallotta Jézus Krisztus szavát, és bizonyságot tett arról, amit „látva hallott”. Mi más üdvtörténeti korszakban élünk, ezért nem közvetlenül, hanem a kijelentett Igére figyelve, azt felolvasva, hallgatva, és megtartva lehet találkozásunk Krisztussal (3). Hallgatózni kell! Ennek sorrendje: elcsendesedés, Isten Igéjére figyelés, Krisztus üzenetének meghallása, az Ő cselekvésének felfedezése az életemben. Fordítva nem megy: hiába akarom az Úr cselekvését, csodáit észrevenni az életemben, ha először nem figyelek az Ő Igéjére. Boldog az olyan ember, aki nem lát, de hall, és hisz. Halljátok! (Márk 4,3).