Titusz még Kréta szigetén maradt, amíg az ottani gyülekezetek megerősödnek, és hogy az elintézetlen ügyeket továbbvigye. Mindig maradnak elintézetlen ügyek (5). Titusz az ottani városok gyülekezeteiben presbitereket, elöljárókat állított szolgálatba (6). Egységüket valószínűleg a püspök képviselte, mert már akkor sem lehetett elkerülni az intézményesülést, és a hiteles, felelős képviseletet, vezetést, és az igaz tanítás feletti őrködést (7). Az Igéből kiderül, hogy nem demokratikus választással történt az elöljárók szolgálatba állítása, hanem az apostol Tituszt bízta meg ezek kiválasztásával, amelynek szigorú kritériumait felsorolja az apostol. Valószínűleg ma is áldásos lenne ezeknek a feltételeknek a komolyan vétele: feddhetetlen, egyfeleségű, nem önkényeskedő és indulatos, nem részeges és kicsapongó, nem nyerészkedő (7). Urunk, könyörülj, adj nekünk ilyen elöljárókat, és Lelked által formálj bennünket is ilyenekké. 

Példabeszédek 24

450. dicséret