Egy képpel szemlélteti az apostol Izráel és más népek viszonyát. A szelíd olajfába, a lelki Izráelbe, Isten vad ágakat oltott, azok helyébe amelyek kitörtek: más népeket (17). Ezek az ágak azonban nem kérkedhetnek a többi ággal, és a gyökérrel szemben. Istennek van hatalma arra, hogy a kitört ágakat, az Ő választott népét ismét beoltsa az olajfába (23). Pál fontos intést fogalmaz meg a népeknek; nehogy elbizakodottak legyenek, mert üdvösségük csakis Isten kegyelmének ajándéka (18). „Az élet fája mélyen belenyúlik az Isten kiválasztásába, és az üdvtörténetbe. Ezen az úton készítette elő Isten a váltságot. Ennek az útnak egy nagy szakasza Izráel története. Nélküle nincs váltság, nincs Krisztus. Meg kell becsülni mindazt, ami az Egyházba Izráelből jött.” (Ravasz László)

5Mózes 25

207. dicséret