Az apostol, fájdalmas felkiáltásban könyörög népéért (1), akik nem ismerték fel Jézus Krisztusban a megtartó Messiást. Nem elég test szerint az Úrhoz tartozni, nem elég az Ő látható népének tagjává lenni, nem elég magunkon hordozni a szövetség külső jelét, legyen az körülmetélés, vagy keresztség; megtérés kell, újjászületés, valóságos odatartozás az Úrhoz. Nem elég, hogy gyermekinket hitben neveltük, könyörögni kell a megtérésükért is. Mindent megelőz azonban az Isten elválasztása. Ő előbb döntött felőlünk, mi ezért dönthettünk felőle: „hogy az Istennek kiválasztáson alapuló elhatározása érvényesüljön” (11). Ezután azonban a külső jegy is áldott vigasztalás lesz a hit mélypontjain: ahogy Luther felkiáltott; „meg vagyok keresztelve!”

5Mózes 19

294. dicséret