A Római levél egyik fő üzenete, hogy Isten kegyelemből, hit által igazít meg (1,17). Erre a megigazító kegyelemre mindannyian rászorulunk, hiszen Isten jogos haragja nehezedik minden emberre; a nem zsidókra, azaz „pogányokra” ugyanúgy (1,18-32), mint a zsidókra (2,1-29). A Római levél első nagy egysége ezért az Isten haragját hirdeti meg (1,18-3,20). Hitetlenségünkkel és hamisságunkkal mindannyian feltartóztatjuk az Isten igazságát, és jóakaratának érvényesülését. Az emberek hűtlensége azonban még inkább kiemeli az Isten hűségét és dicsőségét. Isten népét nem „körülmetélése” tartja meg. De a körülmetélés haszna nagy, mert ezzel külsőleg is jelzi az Úr azt az elkülönítést, ami felelősség, és nem biztosíték. Felelősség, mert Isten rájuk bízta Igéit (4). Ez a rendkívüli felelősség azóta a miénk is, Isten mai népére is vonatkozik. 

5Mózes 4,25-49

115. zsoltár