Az illatáldozati oltár a szentélyben állt. Reggel és este a főpap ezen mutatta be az állandó illatáldozatot. Az Isten előtt reggel és este, rendszeresen meg lehet állni: ez létfontosságú. A fűszerek keverési aránya is az Úr útmutatása szerint történt, amelyből néhány morzsányit a főpap az oltáron elfüstölgetett. Ilyen illattal senki sem illatosíthatta magát (37), mert ez az Úrnak kedves, szent illat volt. Korunk nyomorúsága, hogy minden hétköznapivá lett, kiveszett az életünkből a „szentség”; és minden erre tett „kísérletet” a képmutatás gyanújával illetünk. Hiányzik életünkből a szentség, mert hiányzik életünkből az egyetlen, aki Szent, az élő Isten. Az Úr illatát ugyanis nem lehet utánozni magunk készítette parfümökkel, azok csak egy ideig leplezik el a szagokat. Isten azonban azt akarja, hogy az Ő jó illatát hintsük szét a világban (2Korinthus 2,15).

Máté 26,36-46

343. dicséret