Bocsánat, hogy nem a megszokott magyarázatot mondom. Kellemetlen helyzet. Képzeld el. Valakit befogadsz, és az föléd nő, már-már kiszorít a helyedről. Melyikünk ne tiltakozna. Őszintén? Izráel hetven lélekkel érkezett meg Egyiptomba, menekülve az éhínség elől, egy olyan országba, ahol volt élelem, ahol befogadták őket, és így nem, haltak éhen, és egyszerre tele lesz velük az ország (7). Az új király rádöbben, hogy a jövevények nagyobbak és erősebbek lettek, mint ők; ezért különböző eszközökkel elnyomják őket, a kényszermunkától kezdve (13) el egészen a fiúgyermekek megöletéséig (16). Gyarló módon viselkedik a fáraó, de Isten áldott népe is hasonlóan gyarló: ha az Isten megerősít, csak azért teszi, hogy azzal ne mások kárára, hanem javára legyünk.  Ez nehéz lecke, újjászületés, krisztusi lelkület kell hozzá. Ezt csak Krisztus cselekedte így. Éppen ebben volt az „ereje”. Gyermekeit ugyanerre váltotta meg. Egyébként marad a gyilkos presztízsharcok ezernyi változata: az erősek, és a féltékenyek között; miközben mindegyik istentelenül viselkedik. 

Máté 16,21-28

295. dicséret