Sajnálom Lábánt, aki kétségbeesve kérdezi Jákóbtól, hogy mit tett vele (26). Próbálom ezt az embert Krisztus-hittel szemlélni. Odajön hozzá egy menekült, aki elveszi lányait, meggazdagszik a házában, miközben neki ez idő alatt semmi sem sikerült, és még védekezni sincs lehetősége, mert minden „szabályszerűen”, a megegyezés szerint történt (36-42); sőt, magát védve, hogy földönfutóvá ne legyen, szövetséget kell kötnie Jákóbbal (44). Nincs emberi érv, mert az Isten van Jákóbbal; egyébként üres kézzel állna Lábán előtt (42). A szövetségben kérik, hogy az Úr tartsa szemmel mindnyájukat! Bizony, az Úr szemmel tart bennünket, Ő tud mindent, Ő az igaz bíró, Ő nagyobb a mi szívünknél. Áldom az Urat, aki Krisztusban irgalmát kiterjesztette, és aki feltámadásával elhozta az igazi javakat.