Bárúk írta le Jeremiás beszédeit, aki elcsüggedt az üzenet tartalma, a megérdemelt isteni ítélet miatt: mert az igazán hívő embernek fáj, ha valaki bűnhődik, még ha jogosan is. Báruk ezért nem talált nyugalmat, belefáradt a sóhajtozásba (2). Mi sokszor milyen részvétlenül tudjuk szemlélni azok bűnhődését, akik szerintünk megérdemelten veszik el bűnös életük jutalmát, mintha mi jobbak lennénk bárkinél is. Isten akkor veszedelmet hozott minden emberre. Ilyenkor a hívő ember sem mentesülhet a szenvedésektől; Báruk sem, mi sem, senkinek sem lehet külön kívánsága, sőt bele is halhatunk az ítéletes idők alatt végzett szolgálatba; de aki Krisztusban van, az ajándékba kapja az életét (5). Egyébként pedig a hívő ember komolyan veszi a mai Ige parancsát, miszerint ebben az ítélet alatti világban ne legyenek túlzottan nagy kívánságaink (5), hiszen itt minden kincset előbb-utóbb moly rág és rozsda emészt. Csak az örök élet Krisztusa a megoldás!

1Thesszalonika 4,9-12

236. dicséret