A tanítványok Jézus Krisztus halála után, Péter javaslatára vissza akarnak menni halászni: vissza a „régibe”, ahonnan Jézus Krisztus kihívta őket (János 21,3). Nincs ennél reménytelenebb: vissza esni a régibe, ahonnan az Úr megváltott. Pedig ez történt Isten népe életében, többször is, most is. Jósiás király visszavezette az élő Istenhez a népet, akik megfogadták, hogy csak az Úrban bíznak, és nem e világi hatalmasságokban. Jósiás király azonban meghalt Kr. e. 609-ben, a Megiddói csatában. Az egyiptomi Nékó fáraó legyőzte az országot, és Palesztina a befolyása alá került. Jósiás király fiát, Jóáházt elhurcolták Egyiptomba, és az új király, Jójákim újra Egyiptomnak hódolt, nem pedig az Úrnak. Istenünk, köszönjük azt a bizonyosságot, hogy a Te szeretetedtől senki és semmi el nem választhat bennünket (Róma 8,38-39). Add, hogy ezt a mélységekben is bizonnyal tudjuk, ugyanakkor könyörülj rajtunk, hogy „vissza ne ragadjunk” (!) a régibe, e-világi hatalmaknak hódolva.