Váratlan fordulat történik. Az Úr Igéjével mozgósítja Jeremiást. A prófétának nincs ideje „versbe” szedni mondanivalóját: kemény ítéletet hirdet; ha nincs élő hit, nem marad más, mint a pusztulás. Ma alig hangzik prófétai szó templomainkban, pedig ma is sokféle az „idegen istenek” imádata, mint Jeremiás korában. Mi azonban a hamis szeretet ál-szelíd hangjával meg akarjuk nyerni az embereket, ezért észre sem vesszük, hogy ezzel a hitetlen világ igényeit elégítjük ki, és nem az Isten Igéjét szolgáljuk. Bizony sokszor válunk hamis prófétává, hogy többen legyünk, de csak kevesebben vagyunk. Az emberi igények kielégítésén nincs áldás. Pál mindeneknek mindenné lett, hogy egyeseket Krisztusnak megnyerjen, de ez nem azt jelentette, hogy embereket szolgált volna, hanem csakis Krisztust (1Korinthus 9,22).