Rettenetes, amit itt olvasunk. Nem tudom, belegondoltunk-e valaha? Itt olthatatlan tűzről van szó, folytonos kínról, ahol a szenvedő testén örökké féreg rágcsál. Vegyük észre, hogy itt elsősorban nem a kárhozatról szól az Úr, hanem azt hangsúlyozza, hogy bemehetünk az életre (43)! Isten mindig az élet pártján áll. Ezért küldte el Egyszülött Fiát. Csak innen kiindulva érthető az a kép, amely az élet ellentétéről szól: amely nem a halál, hanem a kárhozat (44). Isten nem a gyehenna, hanem az üdvösség Istene. Ő senkit sem kárhoztat (Róma 8,33-34). Mi kárhozatban vagyunk, akik hűtlenül elhagytuk az Urat (Ézsaiás 66,24), ezért ezernyi féreg rágcsál bennünk és közöttünk! Ez az állapot csak nyilvánvalóvá lesz rajtunk, ha nem ragadjuk meg azt a mentőövet, amit Isten nyújt nekünk. Ez radikális döntést igényel! Sokkal radikálisabbat, mint ha valaki levágná a kezét. Radikális, de győzelmes döntés ez. A szívemben, bennem még sok istentelen „mozdulat” van, de a kezem már csak Isten jóváhagyott ajándékai után nyúl.
Zsoltárok 54
54. zsoltár