A Szentírás soha nem marad az általánosságok szintjén, hanem mindig személyessé, életessé lesz. Még a kérdéseiben is konkrét a Biblia. Van néhány olyan kérdés, amely elől nem lehet elmenekülni, előbb-utóbb egyértelmű feleletet kell azokra adni. A legfontosabb ilyen kérdés a Jézus Krisztushoz való viszonyom, tehát nem általában az Istenhez, a hithez, az istenkérdéshez való kapcsolatomról van szó, hanem egészen konkrétan a Jézus Krisztushoz való viszonyulásomról. Az istenhit mindig Krisztusban lesz konkréttá, az élő, egyetlen Istennel való találkozássá. Kinek tartom Őt? Jézus sem engedi, hogy az általánosságok síkján maradjon a beszélgetés (kinek mondanak engem az emberek?), hanem személyessé teszi azt: a tanítványoknak, és nekünk szegezi a kérdést, ha máskor nem, életünk utolsó percében: „ti kinek mondatok engem?”
Zsoltárok 51,9-21
213. dicséret