Imádkozzunk az Isten élő szaváért, és az azt tolmácsoló igehirdetésekért, amelyekben mindig felragyog nagypéntek és húsvét evangéliuma. Felépít minden romlásból az örömhír, hogy fogságból kiváltott (megváltott) emberek vagyunk. Nagypéntek evangéliuma azonban józan értelemmel felfoghatatlan; szentlelkes értelem kell ahhoz, hogy befogadjuk azt, ami itt az igazán hangsúlyos. A modern teológia szerint lehetséges, hogy nem azon van a hangsúly, hogy „Egyszülött Fiát adta” (titok, hogy miért éppen ez volt a megoldás), hanem az a lényeges, hogy „úgy szerette Isten a világot” (János 3,16), hogy ezt felejthetetlenül kinyilvánította: akként, ahogy abban a korban ezt a megváltó szeretetet megmutathatta. Ma lehet, hogy másként mutatná meg ugyanezt a szeretetet, és bizonyítaná azt, hogy Jézus a Krisztus. Ez a megváltó szeretet az, ami valósággal épít.
Zsoltárok 24
342. dicséret