Méltó munkás az, aki hűséggel végzi feladatát. Az ilyen munkás joggal várja el azt, hogy tisztességgel meg tudjon élni munkájából, és ezért meg is becsüljék. Az anyagi megbecsülés fontos, de soha nem elég: észre kell venni a másik értékeit. Mindez az evangélium munkásaira is érvényes (19, Lukács 10,7). Mindkettő: az anyagi és erkölcsi megbecsülés is nagy hiánycikk; sőt, azt az ökröt ütik, amelyik amúgy is húz (9), és amelybe az „ökör” szép lassan belehal. Mindig ott kezdődik a megoldás, ha megpróbáljuk megbecsülni a másikat. Pál nem munkás, hanem az Úr „rabszolgája”: nem teheti, hogy ne hirdesse az evangéliumot (16), ingyen szolgál, nem él az evangélium hirdetésével járó jogával (18). Urunk, legalább méltó munkásokat adj nekünk, ha már rabszolgáid nincsenek…
Zsoltárok 14
14. zsoltár