Indulatok csapnak össze ebben a fejezetben. A főpap tiszteletlennek tartja Pál megszólítását, „Atyámfiai, férfiak”, és hazugnak beszéde első mondatát, ezért szájon csapatja az apostolt. Ki ne lenne erre hasonlóképpen indulatos! Pál megfelel a főpapnak: meszelt falnak nevezi; rámutat képmutató lelkületére, hiszen a törvény szerint akarnak ítélkezni felette, és a törvény parancsa ellenére megütik. Anániás főpap egész élete, brutalitása nem Isten szolgájára vall; ezért nevezi Pál „meszelt falnak”, képmutatónak. Pál lehiggad, tud bocsánatot kérni (5), a hitetlen és hiteltelen Anániás indulata azonban a sírig tart; a „lehiggadáshoz” ugyanis megtért szív kell, és a „higgadt”,  még a legkiélezettebb helyzetben is békességes élethez pedig folyamatos Szentlélek. „Csak Istennél csendesül el (higgad le) lelkem, tőle kapok reménységet” (Zsoltárok 62,6).
4Mózes 20,1-13
458. dicséret