Nehéz Ige, ezért a magyarázat is nehéz lesz. Ez most tanítás, nem áhítat. A Bibliának sajátos szerkezete van. Egyszer felmutatja mindennek a végső (metafizikai) okát, azaz Isten látószögéből szemléli az eseményeket; másszor azonban nem megy el egészen Istenig, hanem megáll az embernél, és az ember szempontjából értékeli a dolgokat (causa secunda). Az első a „theocentrikus”, metafizikai látásmód, a második az „antropocentrikus”, vagy etikai látásmód. Vannak olyan igehelyek, ahol a kettő együtt áll előttünk. Ilyen a fent kiemelt Ige is, de tudunk még hasonlókat (Cselekedetek 4,27-28; Lukács 22,22). Isten akarata tehát kétféle formában jelentkezik előttünk: egy titkos, és egy kinyilatkoztatott formában („voluntas arcana et revelata”). A Szentírás értelmezésének zavarai abból erednek, hogy a kettőt állandóan összekeverjük. Ezért hangsúlyozta Kálvin, hogy a Szentírás csak a maga egységében, azaz „organikusan” értelmezhető. Minden hívő ember kaphat áldott üzenetet az Igéből, ez a Szentlélek ajándéka, de a Szentírást értelmezni csak szakértelemmel lehet helyesen, ami persze nem jelenti azt, hogy az üzenet is szakértelem által adatik, mert ez Felülről való csoda! Ezért fontos, hogy az igehirdető Szentlélektől vezérelt „szakembere” legyen Isten Igéjének.
3Mózes 4
285. dicséret