Mikor kell beleavatkoznunk történésekbe? Jósiás király Nékó fáraó másokkal folytatott harcaiba szólt bele, ez okozza halálát. Vegyük tudomásul: nem kell a világ összes problémáját nekünk megoldani. Rengeteg olyan terület van, amelyhez semmi közünk. Többnyire azért, mert nem értünk hozzá, nem vagyunk „képben”, ezért közbeszólva csak elmélyítjük a problémát. Bölcs ember az, aki tudja melyik az a terület, amely rá bízatott, s melyek azok, ahol nincs keresnivalója. Egyszerűen azért, mert nem az ő dolga, segíteni nem tud, tudálékoskodni nem akar, és feleslegesen éppen ezért nem is veszélyezteti magát. Értelmetlen áldozatként nem kell elégni. Ennek ellenére sok az okoskodó ember, aki mindenbe beleüti az orrát, mindenhez ért, de közben önmagára akarja felhívni a figyelmet. De jaj nekem, ha nem szólok ott, ahol én vagyok a felelős, ahol az Isten dicsőségét és a másik ember javát a magam területén munkálhatom. Adatnak azonban olyan kivételezett helyzetek, amikor minden körülmények között szólni kell valakiért, valami mellett, vagy ellen, függetlenül attól, hogy hova állított az Úr. Ilyenkor, ha hallgatunk a „kövek fognak kiáltani helyettünk” (Lukács 19,40).
Zsidókhoz írt levél 13,1-6
125. zsoltár