Dávid rádöbben, hogy Saul idejében nem törődtek az Isten ügyével (3), ezért magához hozatja a szövetség ládáját. Amikor a szekeret húzó ökrök megbotlottak, egy Uzzá nevű ember megérinti a szent ládát, hogy megóvja azt a lezuhanástól, az Úr azonban lesújt rá. Egy hatalmas bibliai (teológiai) igazság két oldalával találkozhatunk a mai Igében. Nem birtokolhatjuk az Istent, nem „hozhatjuk el magunkhoz” (3), de Isten Krisztusban határozottan azt jelentette ki magáról, hogy kezünket felé nyújtva nem maghalunk, mint Uzzá, hanem életet nyerünk, ahogy a vérfolyásos asszony érintése sem pusztulást, hanem gyógyulást ajándékozott neki (Lukács 8,44).
Jelenések 10,1-7
512. dicséret