A kommentárok rendre kikerülik az ilyen, és ehhez hasonló igeversek magyarázatát. Az Úr Izráel kezébe adta a kánaániakat, akik mindenestül kiirtották azokat, mert a kánaániak egyszer megtámadták Izráel népét, és foglyokat ejtettek közülük. Az ilyen nehéz szakaszok klasszikus magyarázata az, hogy Isten megítélte ezeket a pogány népeket, akik a kegyelmi idő leteltével sem tértek meg. Az allegorikus magyarázat szerint a rosszat gyökerestől ki kell irtani, mert elhatalmasodva mindent maga alá gyűr. Vallom, Isten azért választotta ki Izráelt, hogy általa a kánaániak, és a föld minden nemzetsége megismerje az Urat. Az élő Isten meghallgatta Izráel imádságát, és kezükbe adta a kánaániakat, akik Isten ismeretének meghirdetése helyett emberi bosszút álltak. Krisztusban Isten világosan kinyilvánította, hogy mit tehetünk azokkal, akiket Ő a kezünkbe ad. Általunk az Isten szeretete akar kézbe venni sokakat. Emberek kezébe esni rettenetes, az Isten kezébe esni kegyelmes. „Inkább essünk az ÚR kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!” (2Sámuel 24,14) Áldottak vagyunk, ha az Úr kinyújtott keze vagyunk!
1János 1
139. zsoltár