A kórházakban külön kórtermekben, paravánnal különítik el a súlyos, haldokló betegeket. Nemcsak azért, hogy ne lássák utolsó tusájukat illetéktelenek, hanem azért is, hogy az egészségeseket ne terhelje meg a haldoklás látványa. Járvány idején akár az egész kórházat lezárhatják. Ez a fejezet a bőrbetegségek kapcsán ad utasításokat. A fertőző beteg ember elkülönítése a közösséget védte az egyénnel szemben. A keleti kultúrák mindig a közösséget tartják fontosnak az egyéni kibontakozás ellenében, míg a nyugati kultúrák az egyén önmegvalósítására adnak lehetőséget, akár a közösség veszélyeztetése árán is. Isten gondolata a kettő egyensúlya. Ő egyenként számon tart bennünket: „ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy” (Ézsaiás 43,1); ugyanakkor az egyén Istennek tetsző módon mindig csak a közösségben, a másikkal való önkorlátozó viszonyban bontakozhat ki igazán. Fontos az egyéni kegyesség, de hívő élet nincs gyülekezet nélkül.
2Korinthus 7,8-16
379. dicséret