Méltatlankodó e-mailt kaptam. Az ügy semmiség, de a sorok mögül kisüt, hogy valami nagyon „erjed” az üzenet küldőjének szívében. Ilyenkor kell a Szentlélektől való bölcsesség, hogy az erjedő kovász tésztába kerüljön, és megkelesztve azt, hasznos munkát végezhessen, mert magában maradva „megrothad” és „rothaszt”. A kelesztőszerként használt erjesztett tésztát, a kovászt távol kellett tartani Isten szentségétől, mert Tőle idegen minden, ami bomlaszt. Ezért az Úr elé csak kovásztalan ételáldozat kerülhetett. Jézus Krisztus a kovász áldott és veszélyes munkáját együtt látta. Példázatában felhasználja a kovászt az Isten országa jelenvalóságának szemléltetésére (Máté 13,33), hiszen a kovász képes megkeleszteni az egész tésztát, megváltoztatni a tészta állagát; ugyanakkor megbüdösödik, ha magában erjed, mint a farizeusok szívének indulata (Máté 16,6). Kell az erjedés, a gyötrődés, az indulat, mert ez érlel, átformál, de tésztába kell kerülni, ahol a bennünk feszülő-sajgó energia áldássá és nem átokká lesz. Krisztusunk, te vedd kezedbe erjedő szívünket, és gyúrd bele áldott ügyed tésztájába! Ámen.
2Korinthus 1,12-22
15. zsoltár