Az édenen kívül a mezítelenség a bűn minden nyomorúságát magába foglalja. Kifejezi a szégyent: az ember tud olyat tenni, ami miatt pirulnia kell. A mezítelenség jelzi, hogy az ember nem meri magát megmutatni a másiknak, elfedi, elrejti magát, alapvetően bizalmatlan. Emellett a ruhátlanság megalázottságot, kiszolgáltatottságot, sérülékenységet jelent. A mezítelen ember reszketésnek kitett. A nagy német teológust, Bonhoeffert meztelenül akasztották fel, hogy teljesen megalázzák. A mi Urunk Jézus Krisztus is ruhátlanul függött a kereszten. A mai üzenet hirdeti, hogy a hitnek látható cselekedetei vannak, észreveszi, és felruházza a mezítelent, segít a szűkölködőn. Krisztusban fehér ruha adatott nekünk (Jelenések 6,11). Ő a mi ruhánk, mert felöltöztük a Krisztust (Kolossé 3,10). Aki Krisztusban van, az „le mer vetkőzni”, mert nincs mit takargatnia.
Nehémiás 1
66. zsoltár