Két autó koccant előttem a fővárosi csúcsforgalomban. Az autó vezetői majdnem egymásnak estek, a szitkokról jobb nem is beszélni. Pedig mi egy koccanás a valódi „áradásokhoz” képest. Az alap nem látható, mélyen rejtve van. „Viharban” derül ki, hogy van-e alap, és milyen erős a fundamentum. „Viharban” derül ki, hogy kik vagyunk, mi van a mélyben, és hogy milyen keresztyének vagyunk. Jézus ugyanis nem a hívőket és a hitetleneket állítja itt szembe, hanem csak azokról beszél, akik hallják a beszédeit, tehát akik egy keresztyén gyülekezethez tartoznak. Közöttük tesz különbséget, hogy vannak akik hallják és cselekszik, és vannak akik hallják, és nem cselekszik a hallott beszédet. A homok valójában azt jelenti, hogy nincs alap; de készíthetünk vasbeton alapot is, azok is megrendülhetnek a nagy földindulások idején. Nem ember által gyártott alapra, hanem kőszikla alapra, Krisztusra van szükségünk, hogy a bajban is hitelesen megállhassunk. „Az Igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyetek!” (Jakab 1,22).
Ézsaiás 60
290. dicséret
 

Szerző: refdunantul  2010.04.30. 04:00 komment

süti beállítások módosítása