Valóban feltámadt az Úr, mégis olyan sokszor támad a szívünkben kérdés, kétely, hogy eljuthatunk egészen a kétségbe esésig is. A kérdés a hétköznapok során, az élet sűrűjében küszködve támad bennünk; míg a kétely már életünk és hitünk alapvető kereteit feszegeti. A kétségbe esés során pedig az emberen úrrá lesz a félelem, és a halál hatalma, és ezek kicsavarják kezéből és szívéből a hit fix kapaszkodóit. Egyik ismerősöm fogalmazta meg ezt az érzést: „egy tojáshéjon élünk, mi büszke emberek, alattunk a tűz, fölöttünk a jéghideg semmi…”. A feltámadott Úr ismeri vívódásainkat, ezért jelenik meg az övéinek (36), ezért szólítja meg őket (38), ezért adja bizonyítékát annak, hogy ő valóban feltámadott, és testben támadott fel (39). Hitre akar segíteni ma is, majd elküld másokhoz (47), hogy általam ők is eljussanak erre a boldog bizonyosságra.
Ézsaiás 35
187. dicséret