Nagyon szeretem ezt a bibliai verset. Isten azért adta az Ő Igéjét, és áldozta oda Egyszülött Fiát, hogy az örök élet távlataira tekintve élő reménységünk legyen, amely mindenkor vígasztal és türelemre int a legkínosabb helyzetben is. Ehhez képest minden más részletkérdés. A menny azért is egy vidám hely, mert jókat fogunk derülni azon, hogy e világban miken vitatkoztunk és gyűlölködtünk. Az igazán hívő embernek nem esik nehezére a kölcsönös egyetértés (5), mert mindig a lényegre tekint és nem a lényegtelen „apróságokra”, amelyekhez egyesek önmaguk megőrzése miatt ragaszkodnak. Naponta boldog lehetőség, hogy az Igéből reménységet nyerjünk, Krisztusra tekintve.
2 Sámuel 12
318. dicséret