Akár így is fordíthatjuk ezt a sort: Testvéreim, nem mehet ez így tovább!!! A kesztyű egy élettelen rongydarab önmagában. Arra vár, hogy egy kéz megelevenítse. Ilyen a mi életünk is. Krisztusra vár, hogy éljen. Jézus Krisztus kézbe veszi a hívő ember életét, és elkezd cselekedni benne és általa. Ez a hit és a cselekedetek kapcsolatának lényege. Joó Sándor hasonlata tökéletes: nem a hőmérő csinálja a hőfokot, de méri azt. Nem a cselekedetek szerzik nekünk az üdvösséget, de jelzik annak valóságát. Nem azért teszek jót, hogy üdvözüljek, hanem azért, mert üdvözültem. Az élő hit egyik jele a beszéd, legyen az igehirdetés, vagy csupán egy köszönés. Elég megszólalni, és az árulkodik a hitünkről. Hit nélkül szólni felelőtlen rombolás, akár gyilkosság is lehet. Hittel szólni pedig a legnagyobb felelősség (1), mert egyszerre áldani az Istent, és átkozni a másik embert összeegyeztethetetlen (9). Pedig hányszor történik éppen ez, hogy „az úrvacsorai bor ízével a számban összeveszek valakivel” (Joó Sándor).
2 Mózes 36
106. zsoltár