A megszentelődés és megigazulás kapcsolatáról: Olyan ez, mint a térhatású mozi, ahol csak egy speciális szemüveggel nézve áll össze a film. Kíváncsiságból azonban néha levesszük a szemüveget, és csupa „homályt” látunk. Isten kegyelme az, hogy egy „szemüvegen” keresztül néz ránk. Ez a „szemüveg” a tökéletes Jézus Krisztus. Őrá tekintve, ingyen kegyelemből tisztának, hitelesnek, „szentnek” tart bennünket az Isten, noha nem vagyunk azok. Ez a megigazulás. Akit azonban szépnek mondanak és látnak, az kivirul, egyre szebbé lesz; - vagyis ez a kegyelem, amely bűnös voltunk ellenére tisztának tart bennünket, egyre inkább feltisztuló élettel ajándékoz meg minket. Ez a megszentelődés lényege, csak odaát leszünk tökéletesek, de már most egyre inkább megtisztul az életünk; hiszen az életünk ura a feltámadott Jézus Krisztus, nem pedig a bűn és nem is a betű szerinti törvény.
Ezsdrás 7,11-26
272. dicséret
* A teljes magyarázat:
A Római levél alapvető igei, teológiai fogalmakat vezet be, feltárva azok tartalmát. Ilyeneket: bűn, halál, ítélet, törvény, kegyelem, megigazulás, megszentelődés, üdvösség, örök élet. A mai igeszakaszunkban négy fogalom is szerepel ezek közül; ugyanakkor itt a központi üzenet a megszentelődés. Jézus Krisztusban Isten kegyelmének uralma alatt élünk, tehát nem a bűn uralma alatt (12-14). Aki pedig a kegyelem uralma alatt élhet, az engedelmeskedik annak, akinek az uralma alatt él. Tehát a hívő ember, noha ebben a testben élve soha nem tökéletes, de többé nem a bűn, hanem a kegyelmes Isten szolgája (15-18). Maga az apostol is küzd, hogy kifejezze ezt a kettősséget (19): - már miénk az üdvösség, ingyen kegyelemből, noha még sok nyomorúság van az életünkben; - de a megszentelődés útját járva, Jézus Krisztus uralmának erejéből, egyre szentebbé lesz az életünk (19-23).
A megszentelődés és megigazulás kapcsolatáról: Olyan ez, mint a térhatású mozi, ahol csak egy speciális szemüveggel nézve áll össze a film. Kíváncsiságból azonban néha levesszük a szemüveget, és csupa „homályt” látunk. Isten kegyelme az, hogy egy „szemüvegen” keresztül néz ránk. Ez a „szemüveg” a tökéletes Jézus Krisztus. Őrá tekintve, ingyen kegyelemből tisztának, hitelesnek, „szentnek” tart bennünket az Isten, noha nem vagyunk azok. Ez a megigazulás. Akit azonban szépnek mondanak és látnak, az kivirul, egyre szebbé lesz; - vagyis ez a kegyelem, amely bűnös voltunk ellenére tisztának tart bennünket, egyre inkább feltisztuló élettel ajándékoz meg minket. Ez a megszentelődés lényege, csak odaát leszünk tökéletesek, de már most egyre inkább megtisztul az életünk; hiszen az életünk ura a feltámadott Jézus Krisztus, nem pedig a bűn és nem is a betű szerinti törvény.
Barth Károly a megszentelődés lényegét így fogalmazta meg: „Amaz régi ember voltam és még vagyok, amaz új ember vagyok és még lenni fogok”.
