Pál apostol igehirdetése, a pizidiai Antiókhiában, meghatározó prédikáció, akárcsak Péter pünkösdi beszéde. Most csak a beszéd hatására figyelhetünk. Jézus Krisztus evangéliumát elutasítás, irigység, szűkkeblűség, hitetlenség kísérte, az első perctől kezdve. Nem a szegényeket gyámolító Jézust kísérte ez az ellenállás, hiszen ez ma is szimpatikus, sokat idézett üzenete a „Jézus sztorinak”. Hanem a Jézus Krisztus evangéliumát, vagyis a minden nép és nemzet felé nyitott örök élet, üdvösség evangéliumát (Lukács 2,10) kísérte a gúny, a kétely, az üldözés és a közömbösség, kezdettől fogva, mind a mai napig. Ezzel azonban az Úr küldöttei, sem akkor nem foglalkoztak, sem ma nem foglalkoznak, hanem lerázzák a lábukról a port, és mennek tovább a küldetésükben, hűséggel, örömmel és Szentlélekkel (44-52).

1Mózes 32,1-22

55. zsoltár

* Pál apostol igehirdetése, a pizidiai Antiókhiában, meghatározó prédikáció, akárcsak Péter pünkösdi beszéde.

-1. Mit kaptunk Jézus Krisztusban? Bűnbocsánatot, megigazulást ajándékozott nekünk az Isten Őbenne, hit által és nem a törvény cselekvése által. Pál apostol már itt, ebben a mondatban megfogalmazta egész teológiájának lényegét, amit aztán a Galata és Római levélben részletesen kifejtett (38-39).

- 2. A Jézus Krisztusban megnyert üdvösséget hosszú évszázadokon át készítette elő nekünk az Isten, amit kijelentett a próféták által. Pál apostol, itteni igehirdetésében, legalább hét hivatkozást találunk az ószövetségi írásokra, főként Ézsaiás próféta és Habakuk próféta könyvére, valamint a Zsoltárok könyvére. Mindegyikben egyértelmű írásmagyarázat érvényesül, mert az apostol az Ószövetség próféciáit Jézus Krisztusban beteljesült ígéretnek hirdette meg (40-41). Valóban, csak ez az egy bíztatás létezik az emberlétben, miszerint Isten kiárasztotta ránk kegyelmét, Jézus Krisztusban, hogy el ne vesszünk (42-43).

- 3. Jézus Krisztus evangéliumát elutasítás, irigység, szűkkeblűség, hitetlenség kísérte, az első perctől kezdve. Nem a szegényeket gyámolító Jézust kísérte ez az ellenállás, hanem a Jézus Krisztus evangéliumát, vagyis a minden nép és nemzet felé nyitott örök élet evangéliumát (Lukács 2,10) kísérte a gúny, a kétely, az üldözés és a közömbösség, kezdettől fogva, mind a mai napig. Ezzel azonban az Úr küldöttei, sem akkor, sem ma nem foglalkoznak, hanem lerázzák a lábukról a port, és mennek tovább a küldetésükben, hűséggel, örömmel és Szentlélekkel (44-52).