Erősebbnek tűnik valaki, hát mondjunk rá valami rosszat, a rosszindulatú szó majd elvégzi a maga ártó munkáját. Moáb népe, és annak királya, Bálák megijedt Izráel népétől, látva azt, ahogy a környező népeket Isten népe legyőzte (2). Pedig Izráel népe ki akarja kerülni Moáb országát (21,11-20), nem akarják őket bántani; és nem is biztos, hogy erősebbek ezek amazoknál, csak annak tűnnek. Ezek nem erősebbek, egyelőre áldottabbak. Elég, ha valaki fenyegetettnek érzi magát, mint Moáb népe, az már forrása lehet a gyűlöletnek, hacsak a fenyegetettben nincs kellő hit, amely képes kezelni minden alaptalan, és nem alaptalan fenyegetettséget. Bálák, Moáb királya arra kéri prófétáját, Bálámot, hogy átkozza meg Izráel népét, mert a kimondott szónak akkor is hatalma volt, akárcsak ma. A szavak elvégzik munkájukat, akár van igazságuk, akár hazugok azok.* De jó olvasni a folytatást, miszerint Isten nem engedi népét végérvényesen bántani!

Filippi 3,1-14

239. dicséret

* Akkor ezt varázslásnak gondolták, mágikus erőt tulajdonítva a beszédnek, ma egyszerűen csak tapasztalatból állítjuk ugyanezt (7).