Jézus Krisztus kimondja, az ellenség szeretetére gondol (44), amikor a felebarát szeretetéről szól (43). Hiszen aki megüt, ellenem perel, többre kényszerít, mint ami jár, az ilyen ember az ellenségemmé lett, ide értve azt is, amikor valaki állandóan csak kér, de soha nem ad (38-42). Könnyű azokat szeretni, akik minket szeretnek (46). A feladat ezen túl kezdődik. Könnyű azokat szeretni, akik ugyanahhoz a „körhöz” tartoznak, mint mi, vagyis akik egyet értenek velünk; gondolkodásban, értékrendszerben, hitben, kegyességben hasonlók hozzánk (47). A feladat ezen túl kezdődik. A szentség (3Mózes 19,2; 5Mózes 18,13) mindig túllép a saját körein, ahogy Isten Krisztusban is kilépett a menny köréből. A tökéletesség (48) nem hibátlanság, mert csak Isten a tökéletes, és mert ez nekünk csak odaát adatik meg. Addig a tökéletesség éppen ez: kilépni saját „köreimből” a másik felé, még az ellenség felé is. Kockázat? Emberileg halálosan az. De Isten van velünk! (Máté 1,23) Ezért kockázata valójában csak a gyűlöletnek van (43)

1Sámuel 5

304. dicséret