(Temetéskor) Ez az ujjongás nem tagadja a jelen fájdalmát, tudomásul veszi a halál tényét, a szomorú jelent, de nem ragad le itt. Fájhat a szomorú jelen, keserű a szívünk, de nem keseredünk bele abba, amiben vagyunk. Ezt jelenti itt ez az ujjongás. A szövegből kiindulva, szó szerint ez az igevers üzenete: Isten népe még fogságban van, szenved is emiatt, de nem keseredik bele a jelenbe, mert hiszi az Úr által készített jövőt. Ez az ujjongás bizonyosság, evangéliumi öröm, miszerint a gyász idején is harsog az örömhír, biztos zengésű trombitaként, szinte riadóként, jelezve, hogy nem vigasztalás nélkül, nem reménytelenül állnunk a halál előtt. Ez az ujjongás azért hiteles, mert Istenünk, Jézus Krisztusban szólt (24), és megváltóként cselekedett érettünk! (23) Ez az ujjongás evangéliumi öröm, amely hiszi, tudja, hogy „több az élet”!