MIRŐL SZÓL AZ ÉNEKEK ÉNEKE? Ezt a bibliai könyvet úgy érthetjük, mint álmélkodó visszhangot a teremtéstörténet befejezésére: „férfivá és nővé teremtette őket, és megáldotta őket” (1Mózes 2,23-25). „Az, amiben leginkább adós a keresztyénség mondanivalóval, az a férfi-nő kapcsolat. Itt évszázadok óta nincs más mondanivalónk azon kívül, hogy fiaim, ne tegyétek! Nos, erről mondok valamit, de úgy, hogy elrejtőzöm Teilhard de Chardin mögé.  Amikor ez a tudós teológus beszámol egész szellemi fejlődéséről, akkor nem tudja lezárni a művét anélkül, hogy ne szólna a „nőiről” (nem csupán a nőről, hanem a nőiről). Minden csak női szem sugárzatában, és befolyására bontakozott ki bennem. Mondja ezt egy jezsuita szerzetes. A nemek kölcsönös vonzódásában rejlő és kifürkészhetetlen erőktől nem durva szakítással kellene elfutnunk.” (Farkas József)

Cselekedetek 4,13-22

396. dicsére