A Jelenések könyve Jézusnak és övéinek győzelmét írja le a sátáni hatalmakkal szemben. Itt már nincs demokrácia, itt már nem keveredik egymással sokféle dolog, hanem éppen elkülönül. A templom felmérése Isten népének számbavételére utal. A templom külső részét nem kell felmérni, mert ott bárki jelen lehet (2), ám nem elég a „templom” közelében lenni, belül kell tartózkodni. Isten két tanúja bizonyságot tesz Isten Igéjéről (3). Az Ige nemcsak vigasztal, hanem „gyötri az embereket” (6), mert rámutat a rejtegetett foltokra és fekélyekre. A tanúk nemcsak szólnak az Úr ügyében, hanem Krisztus követeként meg is halnak érte (7). A világ örül a haláluknak (10). Az Úr azonban nem engedi, hogy tanúi elmúlást lássanak (11). Sajnos a keresztyénségből ma hiányzik a tanúság, a „martyria”.

Ámós 8

212. dicséret