Nehéz és veszélyes szolgálata volt az apostolnak, hiszen miközben Jézus Krisztus evangéliumát hirdette, sok üldöztetést kellett elszenvednie. Az Úr azonban megőrizte az apostolt. 

Aki az Úr ügyében jár, azt mindenkor üldözni fogják: ezt kimondja az Ige, és mind a mai napig tapasztaljuk is (12). Sok formája van az üldözésnek, például a „jóléti életmódból fakadó üldözés”.

Aki az Úr ügyében jár, azt megőrzi az Úr! Az isteni szabadítás megnyilvánulhat így is: megőriz bennünket az Úr. Magam is csodaként élem meg az életemet, szolgálati időmet, noha messze nem hasonlítható mindez az apostol szenvedéseihez, de ennek ellenére én is hálát adhatok, hogy mindezidáig megőrzött az Úr sok-sok nehéz és nyomorúságos ügyben, amelyekből emberileg alig látszott kijárat (11).

Lám, Timóteust nem elriasztotta az a sok szenvedés, amit Pál életében látott, hanem követte az apostolt, és az apostolon – mint példán – keresztül, magát az Urat követte. Mindig hiteles, krisztusi, emberi bizonyságtételeken és példákon keresztül követjük az Urat. Jézus Krisztus követése nem egy kellemes utazás, tele van küzdelemmel, de életünk egyetlen értelme és öröme csakis ez. 

Márpedig ahol a gonoszság egyre határtalanabb, ott csak egy szabadulás létezik, Jézus Krisztus megváltó és újjászülő szeretete, amely az örök élet tágasságában él ebben a világban, ezért tud megelégedni, szeretni, adni, megbocsátani, lemondani, ha kell, alulmaradni, önmegtagadni, békességet szerezni (13). Ez a szabadítás nemcsak megőriz a bajtól és a bajban, hanem krisztusi hittel erőt kap a baj elhordozásához, és a baj ellenére – azaz mindenkor – is részesül az üdvösség szabadító bizonyosságából. Ez a szabadítás új emberré formál. Erről a szabadításról, ennek örömteli ajándékáról szól az egész Írás, ezért nincs annál „hasznosabb” (16–17). 

Kegyelmi állapot, hogy megmaradhatunk, minden időben, az Úr mellett, az Ő Igéje közelében, mert Isten örök szabadító szeretettel megmarad mellettünk! (14)

Szerző: refdunantul  2021.11.17. 04:00

süti beállítások módosítása