Ez a lényeg: Mindenkor az Úrral leszünk! Ez az evangélium. Már megtapasztaljuk ezt a csodát, hiszen az Úrral lehetünk, mert Ő velünk van; életben, halálban (Róma 14,8), halálon túl, majd teljességében a feltámadáskor. Ehhez a lényegi üzenethez tartozik, hogy ne szomorkodjunk; egyáltalán ne! A meghaltak miatt se szomorkodjunk, mint azok, akiknek nincs reménységük (13), hiszen ahogy Jézus meghalt és feltámadott, úgy Isten az elhunytakat is előhozza, Jézus által, Ővele együtt (14). Ez hitünk tartalma, nem kevesebb! Minden, ami kevesebb ennél, az nem hit.

A részletek tekintetében sem szabad tudatlannak lennünk (13). De lám, a részleteket illetően maga az apostol sem kapott pontos kijelentést, hiszen akkori váradalmuk sem úgy teljesült be, ahogy itt leírta (15–17). Nem a „menetrend” a fontos. Az Úr bizonyosan szépen intéz mindent. Éppen ez figyelmeztet bennünket, hogy először mindig a legfontosabb üzenetet ragadjuk meg minden igeszakaszból, és mintegy azáltal „felemelkedve”, madártávlatból csodálkozzunk rá az egészre. 

A részletekhez tartozik a riadó hangja (16). Voltam katona, és a riadó kifejezésre görcsbe rándul a gyomrom, mert még ha háború van, és életmentés miatt szólal meg a riadó, akkor is a militáns, hasadt, erőből értő világból vett kép ez. Jézus Krisztus éppen azért jön vissza, hogy levegye a világról ezt az átkot. Ahol ugyanis riadó van, ott fenyegetett készenlét feszül, ott harc és háború dúl, ott öldöklés fenyeget; ott rohanni kell, gyorsan, egymást hergelve; ott lelketlen rendben, egymással is üvöltözve muszáj menekülni vagy a másik ellen fordulni. Jézus Krisztus visszajövetele pont ezektől (is) megszabadít bennünket. 

Vigasztaljuk egymást az örök élet beszédével (18), testvéreinket az Úrban (13), és együtt mindazokat, akik között élünk. Ez az egyház szolgálata: vigasztalni a megváltás örömhírével. 

Szerző: refdunantul  2021.10.18. 04:00

süti beállítások módosítása