Aki leprás lett, azt elkülönítették, hogy másokra ne terjedjen át a betegség. A leprásnak „karanténba” kellett vonulnia, mások védelme miatt. A lepra fájdalmas, lassú, halálos kínokkal járó betegség volt, amelyet elkülönítve kellett végigszenvedni, miközben Jézus korában a leprást megbélyegezték, hogy Isten haragja van rajta. Három nyomorúság együtt: testi kínok, kirekesztettség, és ráadásul még Isten sem szeret…

Ebből a mélységből, teljes tehetetlenségből lépett ki és kiáltott fel egy leprás, amikor megszólította Jézust, aki már olyan sok beteget meggyógyított. Micsoda üzenet: emberek közül akárkit nem közelíthetek meg, nem szólíthatok meg, mindenkor pontosan ki vannak osztva a lapok; betegen ezek a lehetőségek még inkább beszűkülnek. Jézushoz mindenkor odajárulhatok; úgy, ahogy vagyok: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.” (40) Ennyi elég, ebben a pár szavas, imádkozó hitvallásban minden benne van. Az emberlét teljes tehetetlenségének és nyomorúságának beismerése, Jézus Krisztus isteni, megváltó, megtisztító hatalmának elismerése, valamint az Úr kegyelmesen tökéletes akaratára hagyatkozó megnyugvás. Nem is kell több az ember életében: ha ezt a hármat meglátja, belátja, kimondja, megvallja, az Úr előtt, az elég! Nem is tehetünk többet, ennyit is csak az Ő kegyelméből… 

De ha ezt a hitvallást kimondta a rengeteg ember és inger között is sokféleképpen „karanténos”, magányos, tisztátalan, beteges, halandó életünk, akkor csodák történnek velünk. Ezeket a csodákat a történet folytatása alapján most csak felsorolni tudom: – Jézus Krisztus megváltó szeretete megszán, megérint, meggyógyít bennünket. Az érintés kifejezi az Isten megváltó közösségvállalását velünk. Az Ő megszabadító akarata érvényesül rajtunk, megtisztulunk, meggyógyulunk; még akkor is, ha testileg már nem gyógyulunk meg. Az Ő isteni ereje élő és ható módon megjelenik erőtlen és karanténos életünkben (41). – Jézus Krisztus által visszatérünk a karanténból az adott társadalmi-vallási rendbe, ahol nem felforgatjuk a világot, hanem csendben várakozva tesszük a dolgunkat. Ez Jézus határozott parancsa a leprás felé: „Csoda történt veled, de egyelőre légy csendben, tégy mindent a megszokott rend szerint, és a saját hittapasztalatod örömét, rajongva ne akard a világra erőltetni, ne akard azonnal a te bizonyságod szerint átformálni a világot, mert abból csak gyarló rombolás lesz, amely Isten országát sem építi (44–45). – Eljön majd a bizonyságtétel ideje is; akkor azonban nem szabad hallgatni és tilos tétlenül állni! Akkor boldog hitvallást kell tenni mindarról, amit láttunk és hallottunk: „Megszánt, megérintett, megtisztított, megszabadított minket az Úr, üdvösségünk van!” (45)

Szerző: refdunantul  2021.07.14. 04:00

süti beállítások módosítása