Nehéz, félelmetes, reménytelennek tűnő feladat: Ninivébe menni, a gonosz és hitetlen városban prédikálni a megtérésről. Jónást Ninivébe küldte az Úr. Jónás azonban az ellenkező irányba menekült az Úr elől, a látványosabb, ígéretesebb Tarsísba, a Spanyolország déli részén található városba (1–3). 

Jónás az északi országrészben, Izráelben, annak fővárosában, Samáriában élt és szolgált (2Királyok 14,25), II. Jeroboám király uralkodása alatt (Kr. e. 793–753). Ninive 900 kilométernyi távolságra, északkeletre feküdt Samáriától. Ninive már akkoriban az erőszakos, durva, kegyetlen asszír királyok fennhatósága alá tartozott, noha csak később lett az Asszír Birodalom része (Kr. e. 705-től). A város a mai Irán területén állt, a mai Moszul városával szemben. 

Jónás menekülni akart az Úr elől. Az Úr elől azonban nem lehet menekülni (Zsoltárok 139,7–12). 

Jónás ellenkező irányba hajózik, az idegen hajó legmélyén, álomba merülve (6). Az Úr elől azonban nem lehet menekülni, nem lehet átaludni a problémákat! Jónást felébresztik! Jónást ráébresztik a problémára! Mindennel szembe kell nézni egyszer! Kell az irgalom, mert néha annyira nehéz a létezés, hogy aludni jó. Az alvás a menekülés egyik leghatékonyabb módja… Áldott legyen az Isten, hogy amikor ébredni kell, akkor Ő ébreszt fel, és nem durva kezek. Ő ébreszt fel kegyelmével az új napra, ezért abban mindig reménységet kínál. Ő ébreszt fel a hitre. A halálból is Ő ébreszt fel az örök életre! 

Az Úr elől nem lehet menekülni, mert már a hajón kiderül, hogy ott is szinte ugyanolyan a társaság, mint Ninivében. Alig különb a világ, bárhová mennénk is. Itt is mindenki gyarlón fél a bajban (5); ha pedig imádkozik a bajban, akkor mindenki a maga istenéhez könyörög a maga módján (5); és itt is mindenki keresi a bűnbakot, akit megbüntetve reméli, hogy majd jobb lesz a „világ”, legalábbis annak egy darabja, a hajó fedélzetén (7). Az Úr elől nem lehet elmenekülni azért sem, mert bárhol éljek, könyörtelenül utolérnek az élő Isten nélküli emberlét minden bajai: mélyszegénységben, átlagéletben és dúsgazdagságban egyaránt. Áldott legyen az Isten, hogy hitre ébreszt fel minket, amely látja, hogy mindenütt nyomorult és gonosz, ninivei ez a világ. A hitnek nincsenek illúziói, hogy máshol majd jobb lesz, mert csak az Úrban, az Úr által lesz jobb. 

Az Úr elől nem lehet elmenekülni, legalábbis az Úr gyermekei nem menekülhetnek el az Úr elől, mert az Isten övéi után nyúl, és – bárhol legyenek is – beláttatja velük: a tenger és a szárazföld egyetlen Istene nélkül nem „működik” ez a világ. Az Úr azt is beláttatja gyermekeivel, hogy miattuk történt a baj! Jónás megtért ember – noha éppen most engedetlenné lett –, mert belátja, hogy ő hibázott, és a büntetést is vállalja (12). Minden itt kezdődik: „Én hibáztam, nem a másik; én is hibáztam, nem csak a másik!” Itt elkezdődik valami csoda, amelyet az Isten cselekszik, és amely a megoldás felé visz. Áldott legyen az Isten, hogy övéi nem menekülhetnek Őelőle, és a megváltó megoldás elől sem, amelyet számukra készített el az Úr. Isten akár próbatételen, akár a „cethal” gyomrán keresztül is elvezeti övéit a megváltásig. Az Úr azt tesz, amit akar (14); és az Úr akarata az, hogy ne vesszünk el (János 3,16). 

Jónás e tekintetben Jézus Krisztus előképe, mert Őt „dobták ki” (15), hogy mi el ne vesszünk. Az Úr elől nem lehet menekülni, de aki az Úr elé állhat, az bizonnyal megmenekült!

János 1,35–51

Szerző: refdunantul  2020.12.28. 04:00

süti beállítások módosítása