Vigyázzunk: el ne keseredjünk! Senkinek se legyen közülünk hitetlen és gonosz szíve! Senki se szakadjon el az élő Istentől (12). A hitetlenségből elkeseredés és gonoszság következik. Aki elkeseredett és gonosz, az hitetlen, emlegessen bármilyen Istent; az egyetlen, élő Istennel még sincsen kapcsolata. Gyönyörű kifejezés: „élő Isten”! Az élő Isten, aki az élet Istene, aki minden élet forrása, aki az egyetlen, aki teremt, fenntart és megvált. Az élő, egyetlen Isten Jézus Krisztusban mutatta meg magát.

Példa erre Izráel népe, akik a pusztai vándorlás során elkeseredtek, lázadoztak, perlekedtek az Úrral, ezért nem is mehettek be az Ígéret földjére. Bizony, ma is tudnánk példákat mondani erre a hitetlen elkeseredésre. A jóléti társadalmak hitetlensége is valójában elkeseredésbe torkollott; hiszen, ha az embernek és egy közösségnek nincs élő hite, akkor tényleg elkeserítően magára marad. Mennyi be nem vallott elkeseredést, megkeseredést, menekülést leplez a még többet és többet birtokolni, fogyasztani, élvezni akaró, csillogó világ körülöttünk. Nem a jóléttel van a baj. Beteg az olyan ember, aki szeret nyomorogni. A baj azzal van, hogy a jóléttel nem tudunk jól élni, mert hitetlenné lettünk.

Életünk pusztaságában számos dolog okozhat keserűséget, de soha nem keseredhetünk el, soha nem keseredhetünk meg, soha nem menekülhetünk pótcselekvő, olcsó örömök közé, hogy kibírjuk az életet. Minden elkeseredés: engedetlenség az Úrral szemben. Éppen ezért, hogy el ne keseredjünk, meneküljünk oda Isten közelébe, az Ő szavának, Igéjének közelébe, és nyitott szívvel fogadjuk üdvözítő, megtartó szavát! Meg ne keményítsük a szívünket! (7–11; 15–19)

A mai igeszakasz azt hangsúlyozza: Mindvégig kitartani, nem elkeseredni! Tudjuk, hogy Isten hatalmas kegyelme őriz bennünket (1Péter 1,5), hogy hűségesek maradhassunk mindhalálig (Jelenések 2,10). Éppen ezért buzdítsuk egymást! Ez a buzdítás is nagyon hiányzik. Pedig a Jézus Krisztusról való beszéd is buzdítással kezdődik, először egy jó szóval, figyelemmel, hogy aztán egy ponton megszólalhasson az Úr ténylegesen buzdító Igéje! (13–14)

Jób 22

Szerző: refdunantul  2020.12.01. 04:00

süti beállítások módosítása