JÉZUSTÓL JELT KÍVÁNNAK.

– 1. Jézus már sok jelet tett, ha csak azokat vesszük számba, amelyeket Máté eddig lejegyzett. De még több kell! Az írástudók a mózesi törvény egy passzusa alapján, annak is sajátos értelmezése szerint, kérték a jelet Jézustól (38), hogy igazolja magát, mint igaz próféta (5Mózes 13,2–3).

– 2. Az emberi, gyarló természet nyomorúsága, hogy mindig több kell annál, mint ami van: egymástól, Istentől is mindig több és több kell. A kereszten szenvedő Jézust is ugyanezzel a lelkülettel káromolták, gyalázták; a sokaság, a főpapok és az írástudók: tegyen mennyei jelet, szálljon le a keresztről, akkor majd hiszünk (27,40). Lám, a bibliatudós, kegyes, igés „lelkület” is káromolhatja az Urat, élő hit nélkül! Gonosz és parázna lelkület ez! (39) Még akkor is, ha „emberileg jogos” a többre való igény.

– 3. Jézus az ilyen „csoda várását” elutasítja. Isten nem kiszolgálója az embernek, de megváltója népének! Ő nem tett csodát azoknak, akik „direkt” bizonyítékokat kértek. A hit csodája éppen az, hogy jelek és bizonyítékok nélkül is ráhagyatkozik az Úr kegyelmére, de ennek áldásaként folyamatosan kapja a jeleket, észreveszi a csodákat, felfedezi azt, amije van, és kap még többet, egészen a mennyei többig (13,12).

– 4. Jézus nem szállt le a keresztről, hanem meghalt és feltámadott, nekünk üdvösséget adott. Sokkal nagyobb csoda ez, mint ami Jónással történt (39–40). Nincs ennél nagyobb csoda és hatalmasabb ajándék! A feltámadott Úr képes egyedül megváltani, állandóan méricskélő, gyarlóan többet akaró, embertársat és Istent gyalázó, gonosz és parázna életünket. Ezért minden keresztyén igehirdetés csakis Jézus haláláról, feltámadásáról, Isten megváltó szeretetének evangéliumáról szólhat.

1Mózes 36

Szerző: refdunantul  2020.06.10. 04:00