Ismerek olyan embereket, akik mindenkiről mindent tudnak, és radarcsápjaik folyamatosan figyelnek. Ezeknek örömöt okoz a másikat kibeszélni. Ezeknek „vígjáték”, ha a másik bajba kerül. Számukra ez csupán egy jó kis ügy: végre történik valami, amin aztán hetekig lehet csámcsogni. Még veszélyesebb, ha ez a „figyelem” komoly ambícióval társul. A rosszindulat, a kettő együtt: „akarni többre jutni” és „figyelni a másikat”. Az ilyen emberekben egy percig nem lehet megbízni. JÓINDULATÚ EMBERREL TALÁLKOZNI VISZONT: NAGY AJÁNDÉK.

– A jóindulatú embert sokféleképpen leírhatjuk, de leginkább abban áll a „jóindulatúsága”, hogy megbízható és okos (16), így soha nem ártja magát olyan ügyekbe, amihez semmi köze. A jóindulatú ember eleve távol tartja magát a kétes ügyektől, amelyek bajt sejtetnek (17).

A jóindulatú ember nem szaglászik a másik után, nem beszéli ki a másikat. A jóindulatú ember elégedett, és nem akar egy határon túl többet magának: ezért nincs szüksége értelmetlen konfliktusokra, hátsó szándékkal megrakott játszmákra (16–17).

A jóindulatú ember kedves; őszintén kedves, és nem érdekből. Mert sokan kedvesek hozzánk, amíg valamiért kellünk nekik; és ha ez elmúlt, akkor szóba sem állnak velünk utána. Pontosan tudni kell, hogy melyik fajta kedvesség szól a helyzetnek, a pozíciónak, célzott érdeknek; és melyik kedvesség szól nekünk magunknak. Igen elkeserítő az arány az előbbi javára. Pedig nagy ajándék a jóindulatú kedvesség, egy durva és érdekvezérelt világban (15).

A jóindulat Isten Lelkének ajándéka. Az az ember lehet jóindulatú, aki igazán részesülhetett az Isten megváltó szeretetének krisztusi jóindulatában. Az ilyen ember újjászületett ember: ezért tud – az Úr erejével – elégedett, hálás, megbízható lenni, Isten által lezárt területeket és ügyeket kerülni. A jóindulatú emberen kiformálódik a Krisztus (1,7).

A jóindulatú ember éppen attól lesz „küldött”, küldetéses életű, hogy „csak” csendben teszi a dolgát, megbízhatóan a maga helyén, és nincs meg benne sem a küldetéses karrieristák kíméletlensége, sem a küldetéses hitbuzgók „minden lében kanál” természete. A jóindulatú ember közelsége gyógyulás (17).

Lukács 15,110

Szerző: refdunantul  2020.03.11. 04:00