– Egy fárasztó nap után megnyugvás hazaérkezni. Egy hosszú út után öröm megérkezni otthonunkba. Nagy betegség, vagy veszélyes helyzet után pedig az ember szinte leborul, és hálával ünnepel, hogy újra hazaérkezhetett. Hazaérkezni! Ez Isten kegyelmének látható megnyilvánulása! Életünk megnyugvása, öröme, ünnepe csakis az, hogy földi életünk egy zarándokút, ahol a sok küzdelem között is hűséggel láthatjuk az „Úr hegyét”, az üdvösséget, a mennyei otthont. A hazaérkezés bizonyossága az Úr kegyelmének jele.

– Hazaérkezünk, mert a mi kegyelmes Urunk tanítónk marad. Nem hallgat el szava népe felé akkor sem, amikor engedetlen vargabetűket kanyarítunk az úton. Isten szava szól, és nem enged tartósan letérni az útról. Az Úr szava „pórázon” fog, vezet, tanít, megtart az úton a bálványos kísértések sokaságában (19–22).

– Hazaérkezünk, mert a mi kegyelmes Urunk a mi gyógyítónk. Bekötözi sérüléseinket, meggyógyítja sebeinket. Gondoljunk bele, milyen sérülékeny az ember! Az Isten gyógyító kegyelme kihat testünkre, lelkünkre, egész életünkre, Isten népére, kapcsolatainkra; megjelenik a földön, a kozmoszban. Ez a gyógyulás Jézus Krisztus visszajövetelével maradandó gyógyulást jelent: szabadulást, megváltást bűnből, betegségből, haláltól, gonosz hatalmától (23–26).

– Hazaérkezünk, mert a mi kegyelmes Urunk a mi harcosunk, aki értünk harcol, és olyan győztesen harcol, mint amikor kihozta népét a szolgaság házából. Jön az Úr, lerombolja a régit (26), hogy felépülhessen az üdvözítően új. Isten jogos ítélete megelőzi az újjáteremtés művét. Isten ítélete rendet tesz ebben a kaotikus világban. Nem az ítélet rettenetének örülünk, hanem annak, hogy vége a rendetlenségnek, eltűnt a sok „lom”, ledőltek a gőgös vártornyok, legyőzetett az ellenség, és megszűnt az ellenségeskedés (27–33).

Jelenések 18

Szerző: refdunantul  2020.01.18. 04:00