HITBEN JÁRUNK, NEM LÁTÁSBAN.  (2Korinthus 5,7)

– 1. A tanítványok közül hárman abba a kivételes helyzetbe kerültek, hogy saját testi szemeikkel láthatták Jézust, mennyei dicsőségében (2–3), miközben az Atya igehirdetéséből is bizonyságát kapták annak, hogy ki is Ő valójában (4). Ezek hárman láthatták azt is, hogy van mennyei világ, van örök élet, és ez sokkal jobb mindennél (5).

– 2. De nem ez a testi látás győz meg. Márk kihangsúlyozza, hogy a tanítványok a mennyei látás után is tele voltak félelemmel (6), kérdésekkel a feltámadást, az örök életet, a mindenek helyreállítását illetően (9–13). Ez a testi látás csak egy ideig tartott (8), és a többi tanítványnak ebben a formában nem is adatott meg, csak hármójuknak.

– 3. A hit látás az, amely folyamatos, minden tanítványnak adatik, és minden körülmények között „csak Jézust látja egyedül”. A hit látása Isten ajándéka. A hit látása a feltámadott Jézus Krisztus látásán keresztül reménységgel értékel és hordoz mindent (8). A hit látása tudja, hogy Jézus Krisztus mellettünk van mindenkor.

5Mózes 29

241. dicséret

Szerző: refdunantul  2019.06.17. 04:00