A tanítványok, a szolgálat során ne függjenek senkitől és semmitől, csak Jézus Krisztustól, aki hatalmat adott nekik a szolgálatra (7).

Belémhasított a felismerés, hogy mennyi mindentől függünk, miközben követni akarjuk az Urat, szolgálva az Ő ügyét. Elkezdtem sorolni magamban ezeket a függelmeket, és abbahagytam, mert arra jutottam, hogy noha a látható egyház rendjében vannak alapvető függelmek, de mégis végig kellene gondolni: ki is az első az életünkben, kit követünk, kihez igazodunk, kinek engedünk?

Erőtlen a szolgálatunk, mert annyi felesleges „cuccot” akarunk hordozni az Ő követése közben, hogy a lom megtölti az életünket.

Az elmúlt nyáron lomtalanítottam. Amikor nekiálltam, arra döbbentem rá, hogy mindent elárasztott a „cucc”. Szinte válogatás nélkül dobáltam ki mindent… Fájt, de kijózanított a felismerés, hogy legszebb emlékeink dokumentumai is szemétté lesznek az idő múlásával, mert minden megfakul, kacattá lesz. Nem kell semmi, csak az Úr!

„Kevés dologra van szükség, valójában csak egyre!” (Lukács 10,42)

„…semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.” (1Timóteus 6,7)

5Mózes 21

83. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.06.06. 04:00