Ujjongva örülni azt jelenti, hogy az ember megtapasztalja az öröm maximumát, azt a csodát, amikor semmi nem veszélyezteti boldogságát, nem nehezedik életére sem félelem, sem gond, még azok árnyéka sem. Az ujjongó öröm a maradéktalan boldogság kifejezése.

Vőlegény és menyasszony, ezzel az ujjongó örömmel vágyódnak egymás után (7–8), ekként szívják magukba egymás nárdus-illatát (2; 12), ezzel az ujjongó örömmel hasonlítják egymás alakját a táplálóan friss gyümölcsökhöz, méltósággal bíró királyokhoz (4), Salamon ékesen szőtt szőnyegeihez (5), ékes paripákhoz (9), pezsdítő borokhoz (2). Amikor az ujjongó öröm kifogy a képek sorjázásából, amihez próbálná ezt az ujjongást hasonlítani, akkor még annyit mond, hogy ez az ujjongás még a fentieknél is jobb és szebb (4); gyönyörűséges (15–16). Kimondhatjuk, édeni állapot ez az ujjongó, zavartalan öröm, ez a boldogság: Isten eredeti gondolata az emberről.

Hova tűnik el ez az öröm? Mert ki kell mondani, hogy ez az ujjongó öröm, e-világban az embernek csak ritka és legfeljebb egy rövid ideig való tapasztalata, hiszen a zavartalan boldogság elillan. Az ember persze próbálja számos módon megteremteni, átélni az örömöt, miként itt a vőlegény és a menyasszony ezzel az ujjongó örömmel tekintenek egymásra. Ezek az emberi próbálkozások áldottak, de nem elégségesek, mert valami alapvetően elromlott, amit emberi próbálkozások nem képesek rendbe hozni, hogy az örömöt zavaró, ártó hatalmakat legyőzze.

Az ujjongó öröm csoda, Isten megváltó cselekvése. Ez az öröm csakis Ővele, Őáltala lehet a miénk. Az Úrban örülhetünk így mindenkor (Filippi 4,4), azzal a húsvéti örömmel és reménységgel, miszerint Isten, a feltámadott Jézus Krisztusban, már legyőzte az ártó erőket, és a világ újjáteremtése elkezdődött. Ez az öröm, hitben, minden körülményben, már a miénk, és jobb a bornál, jobb a szerelemnél, jobb minden emberi próbálkozásnál (4). Az Úr megváltó szerelme azonban örömteli áldássá teszi földi életünk minden rezdülését, borát és szerelmét is! 

Merjük tehát most az élő Istenre érteni ezt az igeverset: „Ujjongva örüljünk Teveled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretünk Téged!” (4)

Szerző: refdunantul  2021.12.05. 04:00

süti beállítások módosítása